A külföld divatjáért rajongó magyar társadalom a hazait megveti, nem kedveli.
Ily alapon hódíthatott csak teret hazánkban főleg a német juhászkutya és a mi, eléggé meg nem becsülhető, magyar kutyáink az elkorcsosodás
és a végpusztulás felé haladnak. Dr Raitsits Emil: A magyar kutyák (1924)Fenti idézet óta lassan száz év eltelik de, változatlanul igaz szerintem.
Különösen igaz ez a pásztorkutyákra, így a komondorra is.
Ma sem ismerik,
mint már nem ismerték az 1920-as években sem. Ennek több oka van. Kevesen vannak akik tudják általában a pásztorkutyáktól elvárható viselkedést,
tulajdonságokat. Az elmúlt évtizedekben a tenyésztés elhanyagolta a használati tulajdonságokat. A küllemi tulajdonságok kerültek előtérben,
kiállításra tenyésztés. 1987-ben tanyára költöztem, ekkor vettem az első komondoromat.
Mint magyar ember csak magyar kutyát szerettem volna. Mivel a Hortobágy környékéről származom így eset a választásom a komondorra.
Az első komondoraim vásárlásakor semmi tudatosság nem volt. Egy családi ismerős tenyésztőtől vettem kutyát illetve későbbiekben kutyákat, a Kabafalvi kennelből.
Kennel nevet 1992-ben váltottam. Első kutyáim bár küllemileg nem arattak volna sikert kiállításon, használati értékük az elmúlt évek távlatában értékelve is jó volt.
Második saját tenyésztésű generációtól már tudatosan választottam ki a tenyésztésre megtartandó egyedeket. Szelekciós szempont volt a jó belső
tulajdonságok megőrzése mellett a küllem javítása. Megfelelő szelekcióhoz egy-egy célzott párosításból született alomból több kutyát meg kell
hagyni és sokszor egy éves korban is nehéz dönteni a megtartandó egyedről. Mint tanyán élő és gazdálkodó ember számára nagyon fontos volt a jó belső
tulajdonságokhoz történő ragaszkodás. A kutyáktól minimum elvárás volt a bekerítetlen tanyán szabadon járó gazdasági állatokkal probléma mentes együtt
élés, és azok megőrzése. A bírtok határainak tiszteletben tartása. Területen kívül csak jelzés, a határon stabil védelem. Ezeken kívül még sok más
viselkedésbeli elvárásnak meg kellett felelni. A tenyésztési elvárásokat nem könyvből, ha nem első kutyáimtól
tanultam. Ez csak azért lehetet mert az ősi jó tulajdonságokat hordozták és örökítették. A természetszerű tartásnak köszönhe-tően egy-egy rosszul kiválasztott
kölyök felnevelése során kellett rádöbbenni ezen tulajdonságok fontosságára és arra, hogy a szelekció a kutya felnőtté válása után fejeződhet be.
A kialakult tenyésztési elvárások helyessége igazolódott nem csak a tanyán történő együtt élés során. Hanem elmúlt két év során Erdélyben az
esztenákon tett tanulmány utak során tapasztaltak alapján is. Itt nem természetszerű hanem természetes körülmények vannak, a nagyragadozók jelenléte miatt.
2000-ben faluba költöztünk a tenyésztést itt folytattam, még a tanyáról magunkkal hozott kutyákkal.
Az akkori állomány talán legeredményesebb leszármazottai a 2002-ben született alom egyedei. A jó belső tulajdonságok mellett jó küllemi
tulajdonsá-gokkal. Sajnos ezen régi vérvonal közvetlen tovább tenyésztése megszakadt. 2010-ben szinte elölről kellett kezdenem a tenyész-tést.
A régi elvárások szerinti szelekció falusias környezetben sokkal nehezebb feladat mint tanyán. Az új állomány kialakításánál a régi vérvonal
néhány leszármazottjának utódit is igyekszem használni, más idegen vérvonalú kutyák mellett. Célom a jó tulajdonságokkal rendelkező
pásztorkomondor tenyésztése.
