a Komondor - Pusztáknépe Kennel


a Komondor
Back to front page.  Printer friendly version Írta: Juhász László
Származása
Nevének eredete, származása
A komondor származását megállapítani nincs szándékomban, csupán az eddig összegyűjtött irodalmi adatokat mutatom be. Az leírásokat 1936. év előttiek ,újabb keletű írások leginkább ezen régi irodalmi adatok alapján készültek. Itt is igaz a mondás aki nem ismeri múltját nincs jövője...

Anghi Csaba Geyza: A magyar Pásztorkutyák és a külföldi rokonfajták (1936)

A komondornak mint legősibb pásztorkutya fajtának bejövetelét Raitsis már a hun népvándorlás idejére teszi, de ha erre a feltételezésre vonatkozólag hiteles adataink, sőt megközelítőleg elfogadható adataink nincsenek is, az bizonyosnak látszik, hogy a honfoglaló őseink hozták magukkal.
A komondor névvel legelőször 1544-ben találkozunk Kákonyi Péter: „Astiagis király” históriájában: „A komondor addig ugatva követé.” Az 1891-ben megjelent Szarvas-Simonyi:Magyar nyelvtörténeti szótár ezt írja a komondorról: komondor: molossus, Canis opolionum, falusi komondor: Canis villaticus. Majd idézi Amos Comeniust (Kolozsvár, 1673): „Komondoroc oerzic a csordát”.
Schönviszky László idézi Klein Mihály: „Sammlung merkwürdiger naturseltenkeiten der Königreichs Ungarn” (Pozsony, 1778. p.56.)c. munkáját, ahol „Bulenbeisser” és „Zottige Hunde” név alatt fehér, gubancos kutyát említ, amelyek a Rába környékén a leggyakoribbak és a farkas ellen kitűnő védő. Ez a forrás nem csak a komondor-névre vonatkozólag fontos tehát, de az egyetlen ismert munka, ahol a komondorok mint jó, farkas ellen használatos, védő kutyák vannak említve.

Pethe Ferenc 1815-ben megjelent „Természethistóriá”-ja a komondorról ezt írja: „Komondor (C. f. pastoralis; der ungarische Schaferhund; le chien de berger; the cur.) Pilis spissis duriuschulis longioribus nunquam non candidissimus. Extra Hungariam vix notus.” Szerinte „ezt tennék a pásztorkutyák lajstromában vezérnek, mely tisztes nevét nálunk érdemesen is viseli a comendeur francia szótól…

Pethe a komondor szót francia eredetűnek mondja, származtatván a commondeur-ból. Ugyan így feltehetjük azonban azt is , hogy az olasz „cane commondore”-ből származott. Méhely szerint a komondor hasonló a „görög farkaskutyához” s így ezt véli törzsalakjának, sőt feltevése szerint talán még nevét is innen kapta, amit - szerinte - a görög nyelvben máig is előforduló Komondouros családnév látszik bizonyítani.
A komondor elnevezéssel kapcsolatban Méhely a görögön kívül az olasz eredetet is felveti. Azt mondja, hogy az olasz Campagna pásztorkutyája megegyezik a mi komondorunkkal. … Hozzáteszi még, hogy az olaszok nyilván tőlünk kapták, lehetséges, hogy a magyar szarvasmarhával vitték be s nincs kizárva, hogy ennek az érintkezésnek révén idomult át az olasz commandatore szó komondorrá, jelentvén valamely parancsoló megjelenésű kutyát.

A komondor szót idegen eredetű neve helyett Szinnyey (Magyar tájszótár Bp. 1893/96.) nyomán magyar eredetre visszavezetni nem tartom lehetetlenségnek. Szinnyey szerint u.i. a „komondor kedvű” azt jelenti, hogy komor, azaz mogorva haragos. Miért volna tehát lehetetlen, hogy a komorból komondor szó származott? Hogy a komondorra a „komor” jelző valóban ráillik, azt - aki a komondor természetét ismeri - kétségbe nem vonhatja.

Dr Raitsits Emil: A MAGYAR EB (1916)
A komondor (Méhely. Az állatok világa) újabb magyar szó. A régi kódexekben nem fordul elő s elsőben a XVI. században 1544-ben bukkan föl Kákonyi Péter „Astiagis Király” históriájában, még pedig mint kamondor:

„Pásztor nézi vala, gyermeket szoptatja
Egy fias kamondor és körül forogja
Vadak, madaraktól igen oltalmazza
És melegségével a gyermeket táplálja.
Onnan a gyermeket pásztor el-felvevé
Város felé pásztor ütet vinni kezdé,
A kamondor addig ugatva követé
Míg házacskájában pásztor el-bevivé.”

Arany János Toldijában a komondorról csak egyízben tesz említést:

„Mint a juhászbojtár, amikor kapatja
A komondor-kölyköt végig simogatja.”


A nagytestű magyar juhász- vagy pásztorebek elnevezése és eredete fölött nagy vita folyt, de eddig elhangzottak alapján, úgy általánosságban mégis az a nézet terjedt el, hogy kétféle magyar juhász vagy pásztor eb őrzi a gulyát és a portát. Ez a komondor és a kuvasz, egyesek szerint bundás. A komondort Csíkmegyében köpec-nek hívják. A komondor bejövetele a hun népvándorlás idejére vezethető vissza. Írott mű a régi komondorról nincs sok.

Pápai Páriz Ferenc 1767. évben megjelent szótárában a következőt találjuk: Komondor-eb = Molossus Canis opilionum , ein englischer Hund, englische Dogge. Pápai Páriz tehát a komondort mint juhászkutyát ismeri, de egyúttal angol kutyának is hívja, ebben az esetben valószínűleg a komondorhoz nagyon hasonló ó-angol juhászkutyát érthette.

Varga (1872) könyvében felemlíti a pusztai komondort,…

A juhászebekhez értők nagy része azt vallja hogy, a komondor Magyarországból szerteszéjjel más országokba is elterjedve, bizonyos változatokban még mai napon is feltalálható. Így Fáy Elek véleménye szerint az orosz lápeb a komondor utóda. Monostori hasonlónak mondja a mi komondorunkhoz, amelyet magyar borzas fejű komondornak (magyar lompos-szőrű, koloncos-, csepű-, gyapjas szőrű, nyájeb, nagy fehér puli, nagy pumi, borzas szőrű pásztoreb) nevez, a borzas fejű orosz és afghanisztáni pásztorebet. Az orosz pásztoreb, az aftscharka az egyes vidékek szerint különböző változatban fordul elő. Mindegyik orosz pásztoreben többé-kevésbbé a mi komondorunk jellege feltünik. Nem csak Oroszországban találunk komondor jellegű pásztorebeket, hanem tőlünk távol eső nemzeteknek is vannak ily lomposszőrű ebei. Ilyen például az Ó-angol juhászeb (Old englisch Sheepdog), nemkülönben nagyon hasonló a lomposszőrű Ó-német juhászeb, mely Dél- Németországban honos. A jellegek ily szembeötlő találkozása azoknak a nézetét erősíti meg, akik azt vallják hogy, kontinensünk összes lomposszőrű pásztorebei egy közös törzsből veszik eredetüket, melynek ősforrása mindenesetre Ázsiából eredhetett. Hogy a hunok és később a magyarok térhódításával az Ázsiából származó állatok terjesztését elsősorban ők segítették elő, az kétségtelen. Ezek szerint teljes büszkeséggel mondhatjuk hogy, a mi komondorunk ősi magyar eb, mely dicső elődeinkkel együtt egyenesen Ázsiából származott ide erre a szent haza földre. Buzzi Géza Félixnek tanítómestere a kérdésben idősb Kovásznay Zsigmond volt, aki 1841. óta tiszta vérben tenyésztette a magyar ősikutyát, a komondort.

Hermann Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse (1914)

Komender - Komondór

Komondór - általánosan - a nagy nyájak ás gulyák körül nem terelő, hanem őrző és védő kutyák; fehérek, néha nagyon lompos szőrűek. Bátor, sokszor orozva maró állatok.
Gömörben: Komöndör. Északi szláv nyelvekben magyar elem. Kresznerics szerint: „házat őrző kutya”. A fehér lekonyított fülű komondor megvan a kirgizeknél.

Badiny Jós Ferenc: MAH-GAR A MAGYAR…!

A szumir ősnyelvünk így a „kutyatulajdonságot”, a megmarást, bántást, sértést, harapást, tehát még az emberre is rávitte és valószínűleg innen jön, innen maradt meg a KUD-DA, mint a „kutyatulajdonságot” vivő elnevezés mai nyelvünkben - a nyelvfejlődés ás hangtörténet szabályainak módosítása szerint - a szumirból jön:

KU – DD – A = „harapós” értelemben, s így
[b]KU –TY – A[/], lesz a fejlődött magyarban.

Nagyon közismert pásztorkutya Magyarországon a komondor. Ha a puli Szumériából jött, akkor feltehetjük azt is, hogy a komondor is onnan jött. Hiszen olyan furcsa neve van. – K o m o n d o r. Vizsgáljuk csak meg a szumir etimológia alapján, hogy mit is jelent ez:

KU - Labat 536-os sz. jele szerint: erő, hatalom, fegyver és mint ige „nyugodni, lakni”
MU - Labat 61-es sz. szava szerint lehet: bátor, név és birtokos névmás: „enyém”
UNU - Labat 420-as sz. jele szerint jelentése: pásztor és nyáj is
DUR - Labat és Deimel egyöntetűen 208. ékjele szerint összetett jegyekben a nagy állatok jelzője. Ezzel a DUR jellel különböztetik meg a nagy állatokat. Pl. megtalálhatjuk a ló, teve, és a dromedár összetett ékjeleiben.

A magyar KOMONDOR tehát az ősi népünknél alkalmazott KU-MU-UNU-DUR-ból ered és a négy ékjelnek az összetett értelme igazolja azt, hogy egy erős, nagytestű, saját, pásztor,házi állatról van szó.

Van még egy másik kutya nevünk is, amelyik a KUVASZ. Ezt is le tudjuk vezetni szumirból igen egyszerűen. Megint itt van a KU, mint már a 3. kutyánál találjuk meg. Mert meg volt a házőrző kutyánál, amit mint feljebb ÚR-KU, illetőleg ŐR-KU-nak mondtunk, megvolt a KU-MU-UNU-DUR nagy kutyánál és most megtaláljuk a „ku-vasznál”, ami az ősi nyelven KU-ASSA. És ebben azaz érdekes, hogy ASSA - Labat és Deimel 1. számú ékjele szerint „lármát” jelent.
KU-ASSA (kiejtése ASSZA) magyar KU-VASZ jelentése: erős lármájú, hangos.

És ha már végignéztük az összes magyar kutyáinkat és mindegyiket sikerült megtalálnunk az ősi – most sumernek nevezett – de az ékíratok szerint MAH-GAR-nak mondandó őseinknél, akkor talán nézzük meg azt is, hogy azt a cselekedetet, amit ezek a derék magyar kutyák az ő „kutya szolgálatukban” elkövetnek, megtaláljuk-e? Ugyanis mindezek a kutyák ugatnak.

Tehát ha a kutyákat megtaláltuk Szumériában, akkor meg kell találnunk az „ugat” szót is.
És ez a következőképpen alakul:
UG - (L. 130. és 444.) jelentése: oroszlán, mérgesség és harag is
GA - (L. 233.) jelentése: ház, vagy igeként menni, körüljárni
TU - (L. 58.) jelentése: tenni, alkotni. Így a mai, fejlesztett magyar nyelvünkben az UGAT, a 6000 éves ősszavától csak egy „u” betűvel különbözik, amennyiben 6000 évvel előttünk UG-GA-TU-nak mondták. ..

Azt hiszem, ezzel éppen eleget tettünk annak a kötelességünknek, hogy tiszteletet adjunk a magyar kutyáknak, akik (és itt tudatosan írom a személyre vonatkozó hivatkozást) 6000 éven keresztül hősiesen kitartottak a kenyeret adó magyar gazdáik mellett.

A kutyák végére hagytam a pulit. Ezen az agyagtábla-töredéken ott van rajta a pulinak a rajza és puli rajza alatti ékírásból tökéletesen kivehető (még a képen is) a puli neve, amelyik Labat 371-es sz. PU kiejtésű jelével és ugyancsak Labat 59-es sz. LI jelével van írva.
Labat professzornak a megnevezett munkájában a PU annyit jelent, mint: hosszú vagy meghosszabbítani, elnyújtani és LI jelentése: ordítani
Tehát PULI szumir-magyarul: hosszúra nyújtva ordítani. Vagyis az, amit a puli csinál. Terelni és hosszúra futni, körülfutni a nyájat és csaholni. Tehát a PULI nevében tökéletesen benne van minden, amit ősi és mai nyelvünk mond a PULI kutya jellemzésére.

Előbbi szófejtésekből látszik a PULI szó jelentése terelőkutya illetve a KOMONDOR szó pásztorkutya. A kuvasz szó (erős lármájú, hangos) megfejtéséből nagytestű kutya kifejezés érződik számomra. Ez funkciót nem jelöl meg, nem is mond ellent, figyelembe véve több évszázados szépirodalmi leírásokat, a kuvasznak mint modern fajtának.
Dr Raitsits Emil: A MAGYAR EB (1916)című könyvében szerepelő összesítésben több szerzőtől a mai kuvasznak alkatilag megfelelő kutyákat az alábbiak szerint nevezik meg:

Hanák János 1846 - magyarhoni komondor
1900. évi ebkiállítás - hullámosszőrű komondor (komondor - lomposszőrű komondor)
Méhely Lajos 1901 - magyar komondor (komondor- bagolyszemű komondor)
Monostori Károly 1909 - magyar simafejű komondor (komondor - magyar borzasfejű komondor)
Kerpely Béla - hullámosszőrű pásztorkomondor (komondor - lomposszőrű juhászkomondor)

Mint előzőekben láthattuk régi időkben a kuvasz küllemű kutyákat jelzős szerkezetben komondornak nevezték. A modern kutyatenyésztés kialakulásával a komondor szó gyűjtő fogalomból fajta lett a kuvasz szóval egyetemben. A régi kifejezések alapján megállapítható a mai komondorunk és kuvaszunk pásztorkutya. a két fajta két féle küllemmel rendelkezett a régiségben is azt az előzőekben felhasznált cikkekben és könyvekben egyértelműen bizonyítottak.


Az 1920-as években egy bugaci számadó gulyás amikor a kutyáját lekuvaszozták (mai értelemben azok voltak). Felháborodva mondta ezek nem kuvaszok, simafejű komondorok. 70-80 éve még a hortobágyi pásztor terelő kutyájára, küllemtől független, pulinak mondta. Ha dolgozott puli, ha nem bot alá való. A modern kinológia a kutyákat fajta csoportokba sorolja a legismertebb pásztor vagy juhászkutyák, az FCI (Fédération Cynologique Internationale,) Nemzetközi Kinológiai Szövetség I. (Juhász- és pásztorkutyák /kivéve svájci pásztorkutyák/) fajtacsoportba vannak sorolva. Néhány fajta amely napjainkban is aktívan dolgozó populációval rendelkezik, „ős hazájában”, az FCI II. (Pincserek, schnauzerek – molosszerek – svájci hegyi- és pásztorkutyák <mondhatjuk őrző-védő fajták>) fajtacsoportba van sorolva. Ilyen a Sarplaninai juhászkutya, Bukovinai pásztorkutya stb., ezen aktív PÁSZTORKUTYÁK (Sárhegyi „komondor”, Bukovinai „komondor”) mit vétettek amiért a rokon fajták közzé nem kerültek. Vajon mitől lett pásztorkutya a Csehszlovák farkaskutya? Minden esetre a puli=terelőkutya, a komondor=pásztorkutya küllemtő független, a lényeg a funkcionális követelményeknek megfeleljen. Nem játszom a szavakkal mert a végén rám fogják, magyarkodom és a sumérok is magyarok vagy szkíták voltak. Pedig csak párhuzamos fejlődésű népek.

A Komondor funkcionálisan pásztorkutya? Mi is az a pásztorkutya?
Írta (2020 szept 20 : 09:25)
Copyright © 2019 Ugyfutar